Ha falakba ütközöl, mássz fel rajtuk

A Bakonyban nem kell sokat utaznunk, hogy sziklafalat találjunk, ezek közül jó néhányat meg is mászhatunk. Hogy pontosan milyen feltételek szükségesek ehhez, és hogyan válhat valakiből hobbi sziklamászó, arról Valastyán Áront kérdeztük.

Az Élmény Sziklamászás ötlete onnan ered, hogy Áron korábban a tapasztalatlan barátait vitte ki egy-egy délutánra, és ekkor fogalmazódott meg benne, hogy ugyanezt szélesebb közönség számára is megszervezhetné. Ő maga egyetemistaként, barátokon keresztül találkozott először a sportággal, 2009-ben a Veszprémi Egyetemi Falmászó Klubban (VEFK), majd annyira beleszeretett, hogy rendszeresen járt terembe, és 2014-ben a sportedzői képesítést is megszerezte. Mint mondja, ezeken a rendezvényeken nem az a cél, hogy minél inkább lefárassza a jelentkezőket, hanem hogy azok pozitív élménnyel távozhassanak. Egy extrém sportot mutat be nekik barátságos szemlélettel – itt azonban fontos megjegyezni, hogy éppen a sportág extrém jellege miatt tapasztalt mászó felügyelete nélkül nem ajánlott próbálkozni. 

Merre indulhat el az, aki egy ilyen élménymászás után beleszeret a sportágba? Áron magát ajánlja: személyi edzőként tart kétórás foglalkozásokat, amelyek során a jelentkező a Veszprémben kialakított útvonalakon megtanulhat sport utakon mászni, és egy klubon keresztül csatlakozni tud a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetséghez (MHSSZ). Aki viszont rendszeres edzésekre vágyik, felkeresheti a boulder mászótermet az Acticityben. 

A mászásnak több vállfaja is létezik: a boulder, vagyis a kötél nélküli, alacsonyabb, 4 méter magasságú falon, alul szivaccsal biztosított mászás során elsősorban az erőt fejleszteni. A nehézségi mászást kötéllel biztosítják, és nagyjából 15 méteres magasságig szerveznek versenyeket ebben a szakágban, ami leginkább az erő állóképességet fejleszti. Az utóbbi időkben egyre népszerűbb a gyorsmászás is, ahol a versenyzők szinte felszaladnak a szabványos 15 méteres falra , itt a minél nagyobb sebesség az elsődleges cél, amit sokszori ismétléssel lehet fejleszteni.

Akik nem versenyszerűen űznék a sziklamászást, és a termek helyett inkább a természetbe vágynak, azoknak érdemes belépni egy egyesületbe vagy klubba. Itt nemcsak információkat kapnak arról, hol vannak a mászható sziklák, hanem aktív közösségeket is találnak, barátságokat köthetnek, közös mászásokat szervezhetnek. De elsőként meg kell tanulni a sziklamsázás alapjait. 

Fontos tudni, hogy a természetben található sziklafalak mászására MHSSZ engedélyre szükség, amit a mászó egyesületeken keresztül lehet megszerezni. – a Betekints-völgy ebben a tekintetben szerencsés kivétel, amihez hasonlót nem nagyon találni. Az egyes helyszínekről kiadványok, mászókalauzok is megjelennek, ezekben pontosan tájékozódhatunk a kiépített útvonalakról, azok nehézségéről is. Sokan “gyűjtik” a legnehezebb falakat, listát vezetnek azokról, amelyeket már teljesítettek. A Magyarországon található, egy kötélhossznyi utakat követően pedig az jelenthet további kihívást, ha ellátogatunk külföldre: Ausztriában és Horvátországban már akár 4-5 kötélhossznyi utakat is találhatunk, amik egészen új élményt jelentenek. 

S ha már az élményekről beszélünk: ugyan a szabadtéri mászós szezon hamarosan véget ér, aki az első tapasztalatait szeretné megszerezni, tavasztól újra megteheti az Áron által szervezett élménymászós rendezvényeken. 

Szerző: Schöngrundtner Tamás, Fotók: Vámosi Patrik